A külső hőmérséklet emelkedésével nő az öntözés iránti igény is – nemcsak a kiskertben, ahová fokozatosan kiültette az első palántákat, illetve ahol a nyári termést várja, hanem a gyep és a virágok is megfelelő gondoskodást érdemelnek. Milyen felszerelés elengedhetetlen ilyen esetben, és milyen feltételek szükségesek a helyes öntözéshez?
A meleg nyári napokon a növényekből elpárolgó vizet pótolni kell a növényeknél és a füves területeken is. Ez a folyamat azért is fontos, hogy a növények gyorsabban fejlődjenek, és képesek legyenek felvenni a tápanyagokat a talajból. Az alap tehát az, hogy a talaj ne legyen kiszáradva. Ha a föld kirepedezett, a növények hervadnak, a fű pedig száraz, élettelen és elveszti zöld színét, az egyértelmű jel: vízre van szükségük. De hogyan pótoljuk helyesen?
A hobbikert öntözése az alap
A kertészek számos módon öntözhetnek megfelelően. Kis palánták esetén, amelyek cserépben vannak, többnyire a locsolókannához nyúlunk, és kézzel öntözzük meg a növényeket. De hogyan járjunk el nagyobb felületeknél, amelyek több vizet – és így több időt – igényelnek? Az alap a megfelelő öntözőfelszerelés. A hobbikert öntözésénél, amelyet kisebb kertekben és gyepeknél használnak, például a klasszikus kerti tömlőről és tömlőfúvókáról vagy locsolópisztolyról beszélünk. Ezek a segítők az alapfelszerelés részei, amelyet azonban tovább lehet fejleszteni például egy tömlőkocsival, amellyel megelőzhető a tömlő összegubancolódása vagy megtörése; illetve ha szeretné megkönnyíteni a munkát, választhat különféle típusú kerti szórófejeket is. Ezek különösen a gyep öntözésénél jelentenek nagy segítséget.
Mikor és hogyan öntözzünk helyesen?
Bár a gyep és a zöldségeskert öntözése eltérhet egymástól, alapvető szabálynak tekinthető, hogy ne a forró nap közepén öntözzünk. A forró nyári napokon ugyanis előfordulhat, hogy a növényt vagy a gyepet „megégetjük”. A hideg vízpermet a felhevült növényeknek hősokkot okozhat, ami a növény felső részének károsodásához, sőt a gyökérzet megzavarásához is vezethet. Éppen ezért a legjobb kora reggel öntözni, amikor a talaj még nincs felmelegedve, mivel még őrzi az éjszakai hűvösséget.
A kiskert öntözése
A kerti öntözésnél fontos figyelembe venni a növények gyökérzetét, mivel ez határozza meg, mennyi vizet kell a növényeknek juttatni. Például a sárgarépa gyökerei gyakran 140–180 cm mélyre is lenyúlnak, a paradicsomé pedig 80–120 cm mélységig. A hatékony öntözés szempontjából azonban a legfontosabb az a mélység, ahol a gyökérzet döntő része található – ez képes pótolni a növényből elpárolgott vízmennyiséget. Szakértői megfigyelések alapján az ideális talajnedvesedés a következő: spenót, saláta, retek esetén 30 cm; uborka, hagyma, fokhagyma esetén 30–40 cm; zeller, sárgarépa, gyökérpetrezselyem, póréhagyma, dinnye, tök, karalábé és paprika esetén 40–50 cm; káposzta, kel, karfiol, paradicsom és cékla esetén pedig 50–60 cm. Ezek az adatok azonban a teljes fejlettségben lévő zöldségekre érvényesek.
A gyep öntözése
Először is különbséget kell tenni a fiatal és az idősebb gyep között. A fiatal gyepeket fontos kisebb adagokban, de gyakrabban öntözni, mivel a gyökereik csupán körülbelül két centiméter mélyre nyúlnak. Ilyen esetben ideális segítőtárs a kerti tömlő. Az idősebb gyepeknél az egyes öntözések közötti időközöket meg kell nyújtani, és a vízadagot növelni szükséges. A pótló öntözésnél jellemzően 10–15 mm közötti mennyiségről beszélünk, ugyanakkor az év egyes hónapjaira is érdemes odafigyelni. Az öntözés áprilisban kezdődik: ekkor a gyepeknek havonta kb. 50 mm vizet kell juttatni, júliusban és augusztusban pedig ez például akár 110 mm is lehet.
Ha nagyobb kerttel vagy nagyobb öntözendő gyepfelülettel rendelkezik, ideális megoldást jelenthetnek a szektoros szórófejek is, illetve a gyep esetén az automata öntözőrendszer; a kiskertben pedig lehet csepegtető öntözés vagy felszín alatti öntözés. Ezeket a lehetőségeket a blogunk következő bejegyzéseiben részletesebben is bemutatjuk.
Források: urobsisam.zoznam.sk, lepsiden.sk